U-9 Paks Kupa

Bizakodva vártuk az év első meghívásos tornáját, ennek szellemében
készültünk az edzéseken is. Sajnos sok pozitívum nem mondható el a teljesítményünkről. A
hiányérzet mértéke igen magas, így a torna végeztével. Hiányzott az akarat és a küzdés a
gyerekek pályán nyújtott produktumából. Ezen jelzők hiányában értelemszerűen sok
keresnivalónk nem akadt a parketten. Nem volt meg a kellő tűz a srácok szemében, ez végett
rendkívül csalódott vagyok, hiszen ennél sokkal többet tudnak, amit már bizonyítottak is.
Magam részéről elmondható, hogy egyszerűsített játékfelfogással bizonyára jobb eredményt
értünk volna el, azonban ebből nem szeretnék engedni és ragaszkodom továbbra is a labda
földön történő kihozatalára. Alapvetően ez okozta a vesztünket, de sosem kértem olyat, amire
nem lennénk képesek. Részletesebben nem is akarok belemenni, tanultunk ebből is, ebben a
korban ez abszolút benne van a „pakliban”. Hamarosan jön az újabb lehetőség, ahol esélyünk
nyílik feledtetni ezt a hétvégét. Bízom benne, hogy a szebbik arcunkat mutatjuk a jövőben.
Akarat nélkül sajnos elnyomnak minket, ezt megízleltük, tanulni fogunk belőle, hiszen ez egy
hosszú folyamat, aminek az elején járnak a gyerekek. A labda birtoklására fogjuk helyezni a
hangsúlyt a jövőben is.

Edző: Tímár Kristóf