ASE Paks – Dunaszentgyörgyi SE 1-8
Tudtuk, hogy egy fontos mérkőzés előtt állunk, ami akár a bajnokság
végkimenetelét is befolyásolhatja. Ennek fényében támadó felfogásban léptünk pályára. Már
az első percben vezetést szereztünk, de úgy éreztem a vezetés jobban megzavart minket, mint
a vendégeket. Ezt követően is volt lehetőségünk megduplázni az előnyünket, de sajnos ez nem
sikerült. Majd a mérkőzés korai szakaszában egy nem jogosan megítél szöglet után
kiegyenlítettek a vendégek. A bekapott egyenlítő gól után olyan hullámvölgybe kerültünk,
amiben én még nem láttam a csapatot. Nem tette könnyebbé a mérkőzést az sem, hogy kb 60
percet egy kiállítás miatt, (aminek jogossága szintén hagy bőven kivetni valót maga után),
emberhátrányban kellett játszanunk. Ráadásul több könnyen elkerülhető gólt is
ajándékoztunk az ellenfelünknek, ami még jobban összetörte az egységünket. A félidőre
teljesen hite hagyottá váltunk és a második játékrészben sem sikerült megújulnunk. Nem a
mai mérkőzés mutatta meg a csapat valódi arcát, de egy hatalmas leckének a játékosoknak és
nekem is jó volt. Biztos vagyok benne, hogy felállunk ebből a vereségből és folytatjuk a
küzdelmet a bajnokság megnyeréséért. Nem számítottam erre a pofonra, mert az elmúlt
hetekben kimondottan szépen és jól fociztunk, de ezen a mérkőzésen összeomlottunk. A
felelősség az enyém, talán túl nagy nyomást helyeztem a csapatra, ami alatt görcsössé vált a
játékunk.
Soha nem szoktam a játékvezetéssel foglalkozni, értelemszerű, hogy játékvezetők nélkül
nincs foci, de nem az első mérkőzés a bajnokságban, ahol a mérkőzés végkimenetelét
befolyásolóan hibáznak a részünkre. De még ezzel is együtt lehet élni, mert mindenki hibázik,
viszont az az arrogancia, amit sok játékvezető megenged magának az egyre nehezebben
tolerálható.
Gsz: László Martin
Edző: Farkas Péter
